A Bezerédj kastélyban található Galgóczi Erzsébet Emlékszoba  Bezerédj-kastély, Győri u. 90.Sulyok Vince Irodalmi Emlékhely

Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében előzetes egyeztetés alapján.

Bezerédj-kastély története

Ménfő világi földbirtokosok tulajdona volt. Nevezetes családok: Poky, Zápolya, Enyingi Török, Bedegi Nyáry, Esterházy és Bezerédj családok.

Esterházy Miklós nádor 1526-ban második feleségének -Bedegi Nyáry Krisztinának- testvéreitől vásárolta meg Ménfőt. Azonnal zálogba adta a pápai kapitányának, gróf Csáky Lászlónak, ő pedig továbbadta a győri jezsuitáknak. Feltételezzük, hogy ők szorgalmazták a kápolna építését 1670-es években. Időközben a Tata-gesztesi uradalomhoz csatolták a ménfői pusztát. A kastély építése idején az uradalom tulajdonosa gróf Esterházy Ferenc. Birtokain 1770- és 1774. között nagy építkezések voltak, így Ménfőn is.  Feltehetőleg a ménfői puszta igazgatására kialakított uradalmi épületekkel együtt épült a kastély is copf stílusban. Mai formáját XIX. század elején nyerte a klasszicista feljáró megépítésével.

A Bezerédj-kápolna története

Az elődjét, aminek az alapjaira épült még templomnak nevezték. Az első híradás 1311-ből való, amikor Baráti Márton mester és fiai szőlőültetésre adtak engedélyt,  kikötésük volt, hogy termőre fordulásuk után a tizedet a ménfői Szent Szűz tiszteletére épült egyháznak adják.  Az 1748-as egyházlátogatási jegyzőkönyv  említi, hogy a templom 70 éve épült. Így az építési ideje 1678. Ezt az időpontot támasztják alá legutolsó  ujjáépítéskor  előkerült téglák évszámai is. 1790-es években megnagyobbították. 1809-ben Napóleon katonái lovaikat kötötték be. A XIX. század második felében a Bezerédj család átveszi a kegyúri jogokat. A templom alá kriptát építtetett és ez lett   a család temetkezési helye.