Mátyás király nyéki vadaskertjének épületmaradványainak helyét Bonfini leírása alapján Garády Sándor autodidakta régész 1930-ban mérte ki, s kezdett kutatásokat, amelyek során feltárta az épületegyüttes falait a Hűvösvölgyi út 78. számú telken, melyet a Budai Tájvédelmi Körzet ma is vadaskertnek hív.
Korábbi feltételezések szerint a vadaspark Chimenti Camicia tervei szerint épült ki Mátyás idejében, aki 1477- től 1491- ig tartózkodott Mátyás udvarában. A legújabb kutatások szerint a korábbi Zsigmond és Mátyás korabeli építkezések helyén a jelenlegi palotarom eredetileg  II. Ulászló uralkodása alatt épült ki 1502- ben Candalei Annával kötött házassága után. A két palotából álló együttes mulató palota része előképe volt a ma is meglévő prágai Belvedere reneszánsz épületének. Az együttes mintája az alapvetően új Lorenzo il Magnifico villája lehetett, mely Poggio a Caianoban található.
A nyéki középkori királyi vadászkastély kiemelkedően jelentős építészettörténeti és építészeti jelentősége abban áll, hogy ezen épületegyüttes szolgálhatja a legfontosabb információkat a későközépkor, illetve pontosabban a Jagelló- kor magyarországi udvari kultúrájáról részben kőanyagával másrészt az itt talált leletanyagával.