A Duna szabályozása előtt az itt lakók életmódját elsősorban a Duna, a Sárvíz és a Báta folyó, valamint a dombvidékről eredő patakok határozták meg.  A Duna évszázadok során  az egész területet bebarangolta , amely még most is tele van régi medrekkel, holtágakkal, tavakkal. A vadvizekben  gazdag vidék régen eszményien alkalmas volt a halászat minden válfajának űzésére. A Bátán élő emberek egyik legfontosabb megélhetési forrását évszázadokon keresztül a halászat jelentette. A hajdani halász-pákász falvak lakossága egyszerű, általában három osztatú - elsőház, szabadkéményes konyha, „hátúsó” ház - lakóépületekben éltek. A sár-, illetve földfalú  nyeregtetős  nádfedeles házak többnyire   az utcavonalra épültek, kétszárnyú deszkakapu  és kerítés zárta a portát az utca felől.

  A Halászház épülete egy emberöltővel korábbi, mint a Tájház, ideális helyszín a vízből élők életmódjának a bemutatására, ezért itt rendeztük be a halászati állandó kiállítást.