Istállóskői-barlang

Az Istállós-kői-barlang a Bükk-vidék második legmagasabb csúcsa, a 959 méter magas Istállós-kő oldalában nyílik 609 méter (egyes források szerint 546 méter) magasan. A barlanghoz szerpentin jellegű turistaút vezet föl a Szalajka-forrás mellől.

A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt. A tűzhely a kiemelés után a Nemzeti Múzeumba került. A 30-40.000 éves leletek között előkerültek tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok és agyarok, kő- és csonteszközök is.

A kőeszközökön és kerámiatöredékeken kívül megtalálták egy három éves gyermek kulcscsontját is, ezért ötször is visszatértek a helyszínre, ahol további kő- és csonteszközöket találtak.

A 2,5 m vastag kitöltésben két kőkori települési szintet különítettek el. Az alsó  kora mintegy 36 000, a felsőé 30 000 év – előbbiből a Neandervölgyi ember  (Homo neanderthalensis), utóbbiból a cro-magnoni ember (Homo sapiens) leletei kerültek elő.

A leletek nagy része  az  Orbán-ház múzeumban  tekinthető meg.