A jegesbarlang a 375 m magas Király-hegy északi lejtőjének lábánál fekszik 290 m tengerszint feletti magasságban. A jégképződés tulajdonképpen nem is a barlangban, hanem a mesterségesen kialakított üregben történik. Eredetileg kutatótárónak vájták a XVIII. században, de ércet nem találtak. A táró mai formáját és méretét többszöri bővítés által nyerte el: a főágat kiszélesítették, 23 méter hosszúra növelték, és a jobb oldalán egy 5 méteres mellékágat vágtak még hozzá. A bővítéssel és egy nagyobb bejárat kialakításával a barlang eredeti mikroklímája végérvényesen megváltozott, így a mennyezetet és az oldalfalakat borító ácsolaton nagyméretű jégcsapok helyett azóta néhány centiméteres, zúzmarára emlékeztető jégkristályok képződnek; kisebb méretű jégcsapokat leginkább a barlang alján találunk a januártól május végéig terjedő időszakban.