A Mátyás király korában épült kőpincében azokat a régészeti leleteket mutatják be, amelyek a jelenleg fölötte álló épület alapozásakor kerültek elő.

Árpád-kortól a modern korig terjedő leletek mellett egy kiemelt művelődéstörténeti jelentőségű, a 14. századra keltezhető faburkolatú pince maradványait is sikerült dokumentálni. További intenzív régészeti kutatások folytak a Köztársaság és Káptalan utcákban. A friss ásatási eredmények új megvilágításba helyezik a város kialakulásáról, építészeti sajátosságairól, polgárságának mindennapjairól kialakított elképzeléseinket. Az egymás feletti rétegekből származó kerámia-, fém- és üvegtárgyak  a város ezen részének több évszázadon átívelő történetét reprezentálják az 1200-as évektől a XIX. századig.

Szent Mihály templom maradványai

A templom az 1241-es tatárjárás után a betelepített német lakosság számára épült Szt. Mihály tiszteletére, és mintegy fél évezredig állt itt. Az egykori vár területén állt székesegyházat a törökök lerombolták, kivonulásuk után a Szent Mihály templomot használták székesegyháznak. A XVIII. századra a templom erősen megrongálódott.

Az altemplom a Tragor Ignác Múzeummal való egyeztetés után látogatható.