Egyéb információ:

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült.
Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon,
az egykori római tábor alapjaira épült.
A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király
és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából.
Későbbi a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat,
s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is.
A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették.
A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze,
mely egészen a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött.
Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították.
A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát.
A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre
került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül
a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták
a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult,
újranépesedése hosszú időt vett igénybe.