390 lakosú község Veszprémtől 10 km-re keletre (8-as főút). Első írásos említése Szent István 1009-ben kelt oklevelének - mely a veszprémi püspökség határát jelöli ki - datálásában történik. Néhány történetíró szerint Szent István Sóly határában győzte le a lázadó Koppányt. A település ezeréves múltját idézi a Királyi Kard Emlékhelyen felállított 13 m magas fakard, mely István király használati kardjának stilizált másolata valamint az évente megrendezésre kerülő történeti fesztivál, mely az említett csatának állít emléket. A faluban található az ország legrégibb falusi temploma. A XVIII. századtól működött a településen a zirci ciszterci apátság tulajdonában lévő híres papírmalom, mely döntően az apátságot látta el papírral. Ennek romjai most is láthatóak. A falu határában híres szőlőkultúrát találunk, melyről Fényes Elek azt írja: "Bora igen derék, s ha állni hagyják a somlóival vetekedik."