Sárospatak vára, a Pataki vár, vagy más néven Rákóczi-vár a mohácsi csata (1526) után épült, miután a XV. századi Pálóczi kastély elpusztult. A város a Perényi család birtokába került, ekkor kezdődtek meg a ma látható vár építési munkálatai.

Elsőként a rombusz alakú reneszánsz Vöröstorony készült el, a hozzá kapcsolódó szárnnyal, és a védőfallal, amely a város egy részét is körülfutotta.

 

Patak a XVII. században Bocskai István kezébe került, majd Lorántffy Zsuzsanna hozományaként vált Rákóczi-birtokká. Ekkor nagy építkezések kezdődtek: hatalmas bástyákat, föld alatti folyosórendszert hoztak létre, előbb a várkastély keleti, majd déli szárnyára emeletet húztak, a templom északi falát megerősítették, a század közepén pedig elkészült a Lorántffy-loggia. A Vöröstorony is ekkor lett ötszintes, és négy őrtornyot is kapott. 

 

A vár a térség egyik legjobban védett várának számított, de nagyobb csatározások nem rongálták meg épületeit. A pusztításokat így sem kerülte el: II. Rákóczi Ferenc fogságba esése (1701) után a császáriak lerombolták a Vöröstorony egyik sarkát, a külső várat felrobbantották.  1703-ban, amikor a kurucok elfoglalták Patakot, tűz is pusztította a falakat. Rákóczi 1708-ban ide hívta össze az országgyűlést a trencséni nagy vereség után. Ezt követően osztrák és német származású családok kezébe került a birtok, akik jelentősen átépítették a várkastélyt.

 

Az 1950-es években kezdődött kutatások óta a helyreállítási munkálatok eredményeként ma szinte régi pompájában látogatható a várkastély, melyben számtalan kiállítás foglal helyet.