A Buzsáki Népművészeti Tájház a XIX. sz. végén épült valamikori parasztporta.
Vertfalú, tetőszerkezete elöl félig, hátul teljesen kontyolt, náddal fedett. Belső elrendezése a XIX. századi hagyományoknak megfelelő: az épület első részében tisztaszoba, középen a szabadkéményes tűzhelyű ún. füstöskonyha, a hátsó részben – a régi lakószoba helyén – a kiállítóhelyiség tekinthető meg.
A tisztaszoba berendezési tárgyai a régi korok hagyományát idézi: faragott székek, bölcső, szalmazsákos, szőttes huzatba öltöztetett párnákkal és dunyhákkal magasra vetett hagyományos ágyak, sarokpad asztallal, szentképekkel díszített sublót, a falon szintén szentképek és régi családi képek, a sarokban tulipános láda található.
Mindkét szoba dísze a régi „szemeskályha”, melyet a konyhán keresztül fűtöttek.
A konyhát szinte teljes egészében a szabadkéményes tűzhely uralja, ezt kemencepadka veszi körül – régen ebédlőasztal híján itt fogyasztották el az ételeket a család tagjai.
A kemence tetején régi, cserépből készült edények, tálak  lábasok sorakoznak, de itt található a fateknő és a szakajtó, melyet a heti kenyérsütések alkalmával használtak elődeink.
Az épület hátsó részében található kiállítóhelyiségben a buzsáki hímzések, fafaragások remekei, régi buzsáki viseletek, gyermekjátékok tekinthetők meg.
Az épülethez hatalmas udvar tartozik, a régi istállóspajta helyén jelenleg varrószín, a magtár épületében pedig ajándékbolt funkcionál.
A tájház épületegyüttese és udvara kiválóan alkalmas rendezvények tartására, népi együtteseink fellépéseihez színpad is rendelkezésre áll.
A színpad felújításán túl – szintén pályázati támogatásból – idén sor került egy új kiállítóhelyiség építésére is, melyben régi mezőgazdasági eszközöket, gépeket tekinthetnek meg az érdeklődők.
Nagycsaládos parkoló, kerékpártároló, gyermekek részére pedig játszótér is rendelkezésre áll.